Ma IGEN

Most minden nap egy külön csata, tegnap délelőtt még abszolút igent mondtam. Tegnap délelőtt: herbalife csokis shake, délben kevés ebéd, aztán valahogy minden elromlott, és átmentem NEM-be. Panó belelépett a rettenetes két éves dackorszakába, és gyakorlatilag semmire nem hajlandó. A legegyszerűbb kéréseket sem teljesíti, és folyamatosan robban nála a bomba. Soha nem tudhatom, hogy mitől kap dührohamot: nem a megfelelő pólót adom rá, nem veszem ki a helyéről a játékát, nem rakom vissza, vagy egész egyszerűen csak áll a szoba közepén, és elkezd ordítani. Könyörgöm, mondja meg valaki, hogy mit csináljak ezekben a pillanatokban? Tegnap étellel csitítottam magam, de bármilyen ötletet, javaslatot szívesen fogadnék. Ez egész egyszerűen egy hihetetlenül rossz beidegződés: ha baj van, letörök egy darab csokit, és az édesség úgy árad szét az ereimben, mint valami intravénás nyugtató. Szükségem van valamire, help!

Ő Panó :)

Szóval a tegnapi nap egyetlen egyértelmű pozitívuma az, hogy nem ittam kólát. Ez a mai napról 100%-osan már nem mondható el, mert elmentünk vásárolni a boltba, és nem bírtam ki, vettem egy fél literes üveggel. Mentségemre legyen mondva, mindössze két kortyot ittam belőle. (Most ott lapul a táskámban, nem kevés dilemmát okozva: kidobjam, vagy tegyem el vésztartaléknak?)

Viszont ma ügyesebb voltam mindenben, jól étkeztem, jobban ment minden: a háztartás, a gyerekek. Egyébként teljesen ez a tapasztalatom, hogy vagy minden megy, vagy semmi.:)

Egyedül edzés nem volt ma, mert este fodrász jött a házhoz, és elment az idő, de ma annyit takarítottam és húztam-vontam a két gyereket a tekintélyes méretű Auchan áruházban, hogy szerintem felért egy fitwalk edzéssel.